Válaszadások

Érdeklődők által írásban feltett kérdések

1. Jelen lehet ügyvéd az eljárás alatt?

A Közvetítői eljárás szabályait a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szabályozza.Ez alapján /28. § (2) bekezdés/ a feleket nagykorú, cselekvőképes személy, vagy jogi képviselő (ügyvéd) képviselheti.Vannak azonban kikötések, melyeknek a törvény alapján ez esetben is meg kell felelni. A feleknek, az első közös közvetítői megbeszélésen, és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

Ha a felek bármelyike, az első közös közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő, a közvetítői eljárást nem indítja meg! Vagy ha igen, akkor jogsértést követ el. !!!

Ha a felek valamelyike nem jelenik meg, ez feltételezhetően azt jelenti, hogy a közvetítő felkérését kezdeményező döntésük meghozatalát követően döntése megváltozott, azaz a vitás ügy rendezésére a közvetítői eljárás lefolytatását nem tekinti megfelelőnek. Az eljárás eredményességének egyik alappillére, hogy a felek mindketten, békés úton megoldást akarjanak találni a közös problémáikra, vitás kérdéseikre. Tehát, a jogszabály képviselő igénybevétele esetére is támaszt követelményeket, melyektől eltekinteni nem szabályos! Érdemes azonban tudni azt, hogy a közvetítői eljárás során semmi nem történik a felek együttes akarata, beleegyezése nélkül. Így bármely képviselet igénybevételére csak abban az esetben kerülhet sor, ha mindkét fél elfogadja a másik képviselőjének személyét.

Mi ennek az oka?

Az, hogy a közvetítői eljárás során nem jogi érdekek érvényesítése történik. Annak helye a bírósági, hatósági eljárás. A közvetítői bizalmas, személyes, érzelmekkel dolgozó eljárás során mindenki a saját érzéseivel vesz részt a megbeszélésen, amit saját maga ismer legjobban, így tapasztalataim alapján azt saját maga tudja képviselni is a legjobban.

2. Elmegyek, de a páromnak nem is akarok szólni arról, hogy itt jártam, tud segíteni?

Az előkészítő beszélgetés során többször kiderült már, hogy a fél úgy keresett fel, hogy nem is tudta a párja, hogy nálam járt. A telefonon történő egyeztetés alkalmával kapott rövid tájékoztatást követően az eljárás jellegét érintően mégis úgy döntött felkeres, hogy részletesen megbeszéljük, milyen jogi lehetőségek jöhetnek számításba arra az esetre, ha úgy döntenek végleg szétválnak útjaik, és ebben az esetben hol az a pont, ahol még mindig igénybe lehet venni mediátor közreműködését.

A mediátor nem pár terapeuta.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény szigorú szabályok közé szorítja működését, melyek közül az egyik legfontosabb a pártatlanság és az egyenlőség. A mediátor a feleket egyenlő mértékben vezeti azon az úton, hogy vitás kérdéseikre saját maguk találják meg a mindkettőjüket figyelembe vevő mindkettőjük számára legjobb megoldást. Ennek során nem adhat tanácsot, nem ítélhet meg. Abban az esetben, ha valamelyik félnek tanácsot ad, megszegi az említett szabályt, valamelyik fél mellé áll, mely tilos, sőt összeférhetetlenségi okot keletkeztet. Adott az a lehetőség, hogy a mediátor felvegye a kapcsolatot az eljárástól idegenkedő féllel és tájékoztassa az eljárás jellegéről, megkísérelje behívni a mediációba.

DE! A közvetítői eljárás megindításának feltétele, hogy mindkét fél megoldásnak tekintse vitás kérdéseik rendezésére a mediációt. Kizárólag az egyik fél tanáccsal való ellátása párkapcsolati válságuk rendezése okán ellentétes a mediáció céljával, ilyen esetben célszerű coach, vagy párterapeuta felkeresése.

3. Elmegyek, elmondom a problémám, de nem szeretnék a párommal találkozni, nem akarok vele beszélni, egy asztalhoz leülni. Konkrét elképzelésem van, szeretném, ha ezt a nélkül elfogadná, és érvényesítené, hogy találkoznom kelljen vele. Ez megoldható?

A MEDIÁTOR NEM ÜGYVÉD. El lehet menni egy ügyvédhez, el lehet mondani neki, hogy milyen jogi érdekeinket szeretnénk, hogy érvényesítse, aki teszi a dolgát ennek érdekében. Ha sikerül a másik fél beleegyezését "megszerezni", akkor elkerülhető a hosszadalmas bírósági huzavona, a bíróság az ügyvéd által benyújtott, keresetbe foglalt megállapodás alapján egyezséget jóváhagyó döntést hoz, a hosszadalmas peres eljáráshoz képest viszonylag rövid időn belül. A mediátor nem teheti ugyanezt. A mediáció alappillére, hogy a felek közösen akarják megoldani a vitás helyzetet, és erre a mediációt mindketten elfogadott megoldásnak tekintsék. Amennyiben a mediátor az előkészítő beszélgetés során elfogadja a másik fél azon kívánalmát, hogy nem akar leülni a párjával egy asztalhoz, a mediátor pedig ezt követően felkeresi a másik felet, majd tőle a megállapodás aláírását kieszközölve azt közli az őt felkereső féllel, az messze nem mediációs eljárás.

Előfordulhat olyan eset, amikor a felek között valóban annyira elmérgesedett a viszony, hogy nem szeretnének egy asztalhoz ülni, még is éreznek késztetést, hogy egy időben felkeressék a mediátort Erre van lehetőség. Ilyen esetben kezdetben a felek külön helyiségben ülnek le, és a mediátor "sétálgat" kettejük között, hozza viszi az álláspontokat. Sétáló mediáció. Az, ha a felek nincsenek jelen az első közös megbeszélésen, nem minősül mediációnak. A cél az, hogy mindenki számára olyan megoldás szülessen, amely mindkettőjüknek fontos és elfogadható, amelyben mindkét fél érdekei érvényesülhetnek. Egy mediáció címszó alatt a fentebb vázolt megoldási móddal kicsikart megállapodás lehet, hogy pillanatnyilag és a konfliktuskezelés szempontjából könnyed megoldást jelent, de hosszú távon semmi esetre sem kamatoztatható. Nem, nem oldható meg. Az első közös megbeszélésen együttesen kell megjelenni, egyéb esetben az eljárás nem minősül közvetítői eljárásnak.